A nagy zeneipari, élőzenei szervezetek az elmúlt hónapokban kétféle lobbira fókuszáltak. Szervezési biztosítást vagy veszteség-kompenzációt kérnek kormányaiktól, hogy mielőbb újraindulhasson az élőzenei vérkeringés, hogy könnyebben vállalják a rendezvényszervezők az esetleges lemondással járó veszteségeket. Néhány országban pedig teszkoncertekkel igyekeznek felmérni a COVID terjedésének kockázatát, a COVID-tesztek gyorsaságát és hatékonyságát.
A Music Hungary Szövetség proaktívan figyeli ezeket a nemzetközi példákat és igyekszik megtalálni a legmegfelelőbbet, mellel hatékonyan tud a magyar kormánytól tényleges segítséget kérni a hazai zenei szektor válságból való megsegítésére, hogy visszarántsa még a teljes összeomlás előtt. A jelen helyzetről a Live DMA frissen megjelent jelentése kiváló, és egyben szomorú képet fest (a teljes jelentés itt érhető el).
Biztosítás és kompenzáció
Ezen gyakorlatok célja, hogy arra sarkallják a rendezvényszervezőket, hogy mielőbb kezdjenek el eseményeket lekötni, még akkor is, ha erősen kockázatos, hogy a COVID miatt le kell majd mondani. Amennyiben lemondásra kerülne sor, az állam megtéríti a kárt, biztosítékot nyújt, vagy kompenzálja a szervezőket. Itt kétféle gyakorlatot követnek az EU tagállamai, időbeni sorrendben szedtük össze a példákat.
Ausztria: 300 millió Eurós büdzsével itt vezették be először, biztosítás formában (tehát a lemondás után a kártérítést állja az állam). Különlegesség, hogy nem csak az osztrák székhelyű szervezőkre vonatkozik, hanem olyan külföldi szervezőkre is, akik Ausztriába szerveznek.
Dánia: Ausztria példáját követve indult el a lobbi, ám itt kompenzációs formát választottak: ha ültetett és/vagy a biztonságos távolságot tartó rendezvényeket szerveznek, akkor a jegyeladások kiesését / különbségét kompenzálja a kormány. Egyelőre még nem került elfogadásra.
Németország: December legelején vezették be a biztosítást, és a 2021. Q3-Q4 időszakra szervezett koncertekre vonatkozik, az elfogadott, erre szánt büdzsé pedig 2,5 milliárd Euró. ez a modell a klasszikus biztosítás: ha lemondásra kerül a rendezvény, ebből az alapból kerül kártérítésre. Céljuk, a szektor mielőbbi újraindítása.
Egyesült Királyság: A Brexit miatt amúgy is nehezített helyzetben vannak az ottani élőzenei szektor szereplői. A szervezetek képviseletében ennek a lobbinak glastonbury-s Emily Eavis a hangadója, és december eleje óta kampányolnak intenzíven a német mintán alapuló biztosításért, ám ezeddig még nem értek célt.
Hollandia: Január eleje óta kampányolnak a német mintán alapuló biztosításért, melynek fő hangadója az ottani rendezvényszervezők szövetsége, az Alliantie van Evenementenbouwers. A holland kormány egyelőre nem fogadta el a javaslatot, de dolgoznak a megvalósítás lehetőségén.
Tesztkoncertek
Az első tesztkoncertre Lipcsében került sor augusztus 22-én. 4000 önkéntes jelentkezett, végül 1400 fő vett részt a rendezvényen, mindannyian 18-50 közötti, bizonyítottan egészséges felnőtt. A teszkoncertet az állam és a kutatást végző csoport közösen finanszírozta, és ezeddig ez a legrészletesebben dokumentált tesztkoncert, a teljes tanulmány is elérhető publikusan. A teszt két fő célja az volt, hogy megtalálják a rendezvényhelyszínek legsűrűbb, legtöbb kontaktust sűrítő gócpontjait, illetbe a víruskockázat csökkentésének kulcspontjait. Három koncertet modelleztek három különböző módon (ültetett, evéssel, bejáratok számával, távolságtartással és a szellőzéssel variáltak). és arra az eredményre jutottak, hogy az egészségügyi szabályok betartásával a rendezvények az “alacsony – nagyon alacsony” kockázati kategóriába tartoznak.
Az elmúlt hónapokban egy Európán kívüli tesztkoncertről jött hír, amit Szingapúrban tartottak. Két koncertet tartottak 500-500 önkéntessel, melyet teljes mértékben a kormány finanszírozott, de az AEG és a Collective Minds szervezte. Itt a 1,5 méteres távolság tartással és antigénteszttel tesztelték a rendezvényt, enni tilos volt, de mindenkinek biztosítottak egy üveg vizet. A részletes eredményeket még nem publikálták.
Primacov Trial néven, elsősorban a Primavera Sound szervezésében december 12-én tartottak tesztkoncertet Barcelonában, melyen 1042 önkéntes vett részt. PCR teszttel mértek mindenkit, a cél az volt, hogy megmutassák: ha csak negatív teszttel rendelkezők tartózkodnak egy helyen, nem terjed a vírus. Ugyanakkor ezzel azt is tesztelték, hogy a beléptetés során milyen sebességgel végezhetőek a tesztek. Az eredmény nem volt egészen meglepő: senki nem fertőződött meg. A rendezvény után közvetlenül és egy héttel később is tesztelték a résztvevőket.
Dániában január elején tartottak tesztrendezvényeket, szám szerint hármat a Danske Live és az ottani futballszövetség közös szervezésében. Egy focimeccset, egy koncertet és egy fesztivált modelleztek összesen 30.000 önkéntes részvételével, ami eddig a legmagasabb részvételi szám. Itt antigén és PCR teszt kombinációjával dolgoztak. Emellett Dániában, továbbra is a futballszövetséggel közösen állítottak fel egy 10 fős csoportot, akik innovatív rendezvényformátumot igyekeznek kidolgozni, hogy mielőbb beindulhassanak a rendezvények. A kormány erre 50 millió Koronát különített el.
A franciák három tesztkoncertet is terveznek, a részletes eredményeket április 8-ra ígérték. Párizsban 6000+ önkéntessel rendeznek majd arénakoncertet márciusban. Céljuk a PCR tesztek hatékonyságágának és a tesztelési sebesség mérése. Marseilles-ben február folyamán két tesztrendezvényt szerveznek, melynek felvetése, hogy bebizonyítsák víruskonckázati szempontból nincs különbség egy koncerten kialakuló sor és a plázákban kialakuló sorok/csoportulások között, illetve egy koncerten összefogdosott ajtó és egy átlagos boltban összefogdosott ajtók, tárgyak között.
Január második felére Hollandiában is terveznek pilot-rendezvényeket, amikkel nem csak a kockázati faktort szeretnék mérni, hanem egy új app-ot is tesztelnek, ami a személyazonossághoz COVID-teszteredményeket társít, és a rendezvényszervezői- és hatósági oldalon csak egy igen/nem adat látszik, így nem sérül a felhasználó adatbiztonsága.
A tesztkoncertek gyakorlataiból eddig az rajzolódik ki, hogy megmutassák, víruskockázati szempontból semmivel sem veszélyesebb egy koncerten összegyűlő tömeg és egy sporteseményen vagy boltokban összegyűlő tömeg között, holott a kormányok nagytöbbsége jóval szigorúbban kezelik a művészeti- és kulturális rendezvényeket. Ezt láthatóan globális felháborodás övezi a kulturális szférában.
