A Music Hungary Szövetség – a magyar zeneipar szereplőinek összefogásaként – az alábbi szakmai javaslatokat terjeszti elő a szektor fenntartható fejlődése, versenyképessége, valamint kulturális és gazdasági jelentőségének, teljesítményének és hozzáadott értékének megfelelő elismerése érdekében. Az alábbi pontok az évek alatt a tagságon belüli széles körű egyeztetés eredményeként születtek, és konszenzusos álláspontot tükröznek. Az alábbiak csak a legsürgősebb javaslatok, amelyek hosszú ideje várnak arra, hogy az állam meghallja őket.
1. Állami támogatások rendszere
A jelenlegi kultúrafinanszírozási modell annak átláthatatlansága miatt alapvető strukturális reformot igényel. Az alábbiakban megfogalmazott javaslatok egy kiszámítható, igazságos és szakmailag megalapozott támogatási rendszer alapját képezik.
- Az átláthatatlan, ad hoc, “kijárásalapú”, kultúrafinanszírozási csatornákat – így az állami érdekkörökhöz tartozó nagyvállalatok és alapítványok, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a minisztériumi támogatásokat – átlátható és nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk. Ezek együttes összege többszöröse az eddigi pályázati úton elérhető kulturális támogatásoknak, ezek átlátható elköltése önmagában nagy változást hozna.
- A kulturális pályázati rendszernek vissza kell térnie ahhoz az elvhez, hogy a szakmai szervezetek meghatározó szerepet kapjanak benne – a döntéshozatal decentralizált és szakmai legyen.
- A jogdíjbevételek állami célokra történő kötelező eltérítésének gyakorlatát meg kell szüntetni. Ez azonban nem járhat a kulturális támogatások csökkentésével: a két forrás – a jogdíjak és az állami finanszírozás – egymást kiegészítő, nem helyettesítő szerepet tölt be.
- A támogatási struktúra jelenleg lefedetlen területeit – földrajzilag (vidéki és kis közösségek) és tevékenységtípus szerint egyaránt – be kell vonni a finanszírozásba.
- Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zenei export támogatására; ennek egyik konkrét eszköze egy önálló zenei exportiroda létrehozása kell legyen.
- Erősíteni kell a kulturális diplomáciát: a magyar kultúra és azon belül a zene az egyik legismertebb és legértékesebb exporttermékünk a világban, ezt a kormányzatnak stratégiai prioritásként kell kezelnie a diplomáciában is.
2. Adózás
A zeneipar foglalkoztatási szerkezete sajátos – nagy részben projektalapú, szezonális és/vagy szabadúszó alapú munkaformákból áll. A jelenlegi adórendszer ezt a valóságot nem tükrözi, hanem bünteti.
- Kreatívipari kisadózási rendszer kialakítása szükséges, amely tartalmilag igazodik a szektor valós foglalkoztatási formáihoz, és valódi alternatívát jelent és hosszútávú társadalombiztosítási garanciákat is megteremti. A KATA sem illeszkedett ehhez tökéletesen, de annak megszüntetése még tovább rontott a mintegy 40 000, a zeneiparban dolgozó szakember helyzetén.
- A koncert- és fesztiváljegyek általános forgalmi adójának csökkentése indokolt és nemzetgazdaságilag is előnyös, ezt tanulmányokban és számításokban is többször kimutattuk. Mindez összhangban lenne számos európai ország gyakorlatával és versenyképesebbé tenné a magyar zenei szektort, számos más előny mellett.
- A filmes tax rebate rendszerhez hasonló adókedvezmény-konstrukció bevezetésének vizsgálata indokolt a zenei produkciók, hangfelvételek és filmzenei produkciók területén is. Ez a modell az audiovizuális iparban már bizonyítottan működik; kiterjesztése a zeneipar versenyképességét és a hazai tartalomelőállítást egyaránt erősítené, miközben külföldi befektetéseket is vonzhatna.
- Az iparűzési adóalapból részben vagy egészben leírható jogdíjbevétel korábbi, azóta megszüntetett rendszere segítette azon kisvállalkozásokat, amelyek ezáltal kiszámíthatóbb bevétel- és kiadásegyensúly fenntartását tették lehetővé számukra. Ezen megoldàs visszavezetésèt javasoljuk.
3. Zeneoktatás reformja
- A zeneoktatás megújítása szükséges, amely figyelembe veszi a korszerű pedagógiai módszereket, az egyéni és csoportos zenélés, éneklés közösségépítő erejét, valamint a zene bizonyított pozitív hatásait a kognitív képességekre vagy a testi és lelki egészségre.
- Az oktatási reformnak ki kell terjednie az óvodai zeneoktatástól a közoktatás teljes spektrumára és ösztönöznie kell a különböző zenei műfajok, beleértve a populáris zenét és a hagyományok befogadását az oktatásba, intézményes és informális oktatási rendszerekben egyaránt.
- A megújulás részeként szükséges a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálata, az iskolai ének-zene órák számának növelése, aktív zenélési formák, programok erősítése, valamint az óvodapedagógus-, tanító- és zenetanárképzések ehhez igazodó korszerűsítése.
4. A magyar zene aránya a médiában
- Szükségesnek tartanánk a magyar zene sokszínűségének megjelenítését a médiatérben.
- A rádiós piacon a hatályos kvótaszabályok kijátszásával szemben következetes, hatékony fellépésre van szükség.
- A televíziós és streaming piacon a magyar zene arányát olyan célzott támogatásokkal, elismerésekkel és ajánlórendszerekkel szükséges növelni, amelyek nem korlátozzák a piaci szereplők szabadságát.
- A zeneipar hallatni akarja a hangját, amikor a közszolgálati és a földfelszíni kereskedelmi rádiós szabályozás új koncepciója és annak szerepe a magyar zene népszerűsítésében kerül sorra.
5. Klubok és közösségi terek védelme
- Az élő zene infrastruktúráját alkotó klubok és közösségi terek eltűnésének megállítása kiemelt figyelmet igényel – ezek a helyszínek pótolhatatlan szerepet töltenek be a kulturális ökoszisztémában. Az adminisztratív terhek racionalizálása, kiszámítható és betartható szabályozói környezet kialakítása, valamint célzott támogatási programok bevezetése szükséges a szektor működőképességének megőrzéséhez.
- Különös figyelmet kell fordítani a kisvárosokban és vidéki területeken működő kulturális terekre, amelyek a helyi közösségek egyedüli zenei és kulturális találkozóhelyei.
- A klubok és közösségi terek megbélyegzésének, hatósági megfélemlítésének haladéktalanul véget kell vetni, a vonatkozó kreált jogszabályokat azonnal el kell törölni.
6. Szerzői jogi és közös jogkezelési jogszabályok kiegyensúlyozása
- Az elmúlt 16 év impulzív, egyeztetés nélküli, egyensúlytalan, politikai motivációjú jogalkotásainak korrekciója, e tekintetben a közös jogkezelő szervezetekkel mielőbbi szakmai konzultáció.
7. Tisztességes és a magyar zenészek érdekét védő MI szabályozás
- Mielőbb konzultációt kell kezdeni az érintett hazai jogosultakkal a generatív mesterséges intelligencia főbb kihívásainak azonosításáról és a hazai zeneipar és művészek védelméről, anélkül, hogy az MI-ben rejlő kreatív és gazdasági lehetőségeket korlátoznánk.
A Music Hungary Szövetség készen áll arra, hogy ezeket a javaslatokat részletes szakmai háttéranyagokkal, adatokkal, személyes egyeztetésekkel is alátámassza, valamint felajánlja, hogy a fenti, valamint a zeneipart érintő minden kérdésben folyamatosan konzultáljon a kormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel.
Music Hungary Szövetség, 2026. április 30.
