Programbontás 2021

A 2022. évi fesztiválnyár és a nemzetközi turnék újraindulása

Miközben a nemzetközi turnék gyakorlatilag lassan két éve leálltak, nem nagyon múlik el nap, hogy ne jelentenének be jelentős koncerteket, turnékat, fesztiválokat 2022-re – jelen állás szerint Budapesten is egymást érik majd a külföldi előadók. Mire számítanak a vezető promóterek és a nagy fesztiválok, milyen nyár vár az utazó rock’n’roll cirkuszra?

Erősödő érdekvédelem, új szövetségek és szervezetek

A járvány alatt látványosan intenzívebb lett az iparági kommunikáció. A Music Hungary Szövetség égisze alatt és attól függetlenül is több új szervezet jött létre. A zenei menedzserek megalapították (illetve aktivizálták) a ZEME-t, az élő zenei klubok létrehozták a Könnyűzenei Klubok Szövetségét. A rendezvényszektor több szereplője pedig a Magyar Turisztikai Program Alapítvánnyal igyekszik forrásokat csatornázni a nehéz helyzetbe került színtér irányába.

Az NFT és a blockchain technológiák térnyerése a kreatív iparágakban

Az NFT, vagy non-fungible token lényege, hogy a kriptovalutákhoz hasonlóan a blockchain technológiára építve egy adott digitáils “tárgy” – vagyis token – tulajdonjoga nyilvános, biztonságosan (megosztott adatbázisban) rögzített és nyomon követhető. De mi is ez valójában és hogyan tehetnek szert bevételre a zeneipari szereplők ennek segítségével?

Közösségi finanszírozás és alternatív forrásteremtés

A pandémia – miközben sosem látott kihívások elé állította a zeneipari szereplőket – számos példát hozott arra, hogy a közösségek mekkora erővel rendelkeznek. A kollégák és a rajongók több alkalommal is megmutatták, hogy az összefogás, a szolidaritás mennyit jelenthet. A Fábián Juli Emlékalapítvány gyűjtései, a Save The Backstage akció vagy a #nemváltomvissza kampány mind a kulturális és zenei élet szereplőit segítő, alulról jövő kezdeményezésként indult el. Eközben – járványtól függetlenül – a zenekarok, zenei projektek kedvelt forrásteremtő módszere lett a rajongói elkötelezettségre és támogatásra épülő crowdfunding. De mi lehet ezeknek a kezdeményezéseknek a jövője?

Több száz millió tini tévedhet? Van még mit tanulnunk a mostani tizen- és korahuszonévesek legnépszerűbb közösségi platformjának használatáról és arról, hogy a zenénket hogyan juttathatjuk el ehhez a generációhoz a TikTok segítségével, ebben segít nekünk Dezsényi „influeszter” Eszter, a Universal Music Hungary A&R és marketing-menedzsere.

A világ legtöbbet használt videomegosztó platformja egyre több funkciót épít be szolgáltatásaiba kifejezetten a zenei előadók igényeire szabva. Ezekről tanulhatunk minden korábbinél többet Bodrogi András minősített YouTube-szakértőtől, a Google Magyarország szerződött trénerétől.

A Magyarországon elérhető pályázati támogatások rendszere és a sikeres pályázás alapjairól tart képzést több száz eredményes könnyűzenei témájú pályázat elkészítője, Bánki Nikoletta zenei menedzser, kiadóvezető.

A Music Hungary Konferenciához kapcsolódóan Veszprémben a VEB2023 szervezésében egy hazai showcase-minifesztiválra kerül sor, ennek fellépői küldhetnek be friss hangfelvételeket, ezeket értékelik a meghívott vendégek.

A Hangfoglaló Program célzott támogatása és a COVID miatt otthon töltött hetek-hónapok együttesen elhozták a magyar zenei podcastok aranykorát: több mint félszáz tematikus beszélgetős műsor van jelenleg Magyarországon. De kik gyártják a legérdekesebb tartalmakat és mik a jó podcast ismérvei? Belehallgatós példákon keresztül ismerkedünk meg a mai magyar zenei podcast-szcénával.

A COVID miatti karantén időszaka alatt csak Magyarországon több ezer stream felvétel, közönség nélküli koncertvideó és egyéb, digitálisan rögzített zenei képfelvétel készült. Zsákutca-e a stream a közönséggel való kapcsolatban? A session keretében a legjobban sikerült karanténvideókból válogatunk és azokat értékelik a meghívott vendégek.

Magyar dalszerzők esélyei és sikerei külföldön

A reggeli plenáris exportstratégiai vitához kapcsolódóan a magyar dalok és dalszerzők külföldi esélyeit, lehetőségeit járjuk körbe. Fognak-e nemzetközi előadók Magyarországon született dalokat énekelni? Hogyan lehet szerzőként kollaborációkba bekerülni? Eljutnak-e a magyar dalok a külföldi music supervisorokhoz?

Hol halljuk az új zenéket 2-5-10 év múlva?

Általános közhely, hogy a zenetévék után a rádiók is a végórájukat élik – míg mások szerint még ma is lehetetlen igazán nagy „lakossági” sikert elérni rádiós rotáció nélkül. Végóra ide vagy oda, a Petőfi Rádió – újra átalakulófélben lévő – zenei arculata még mindig az egyik legtöbbet vitatott kérdés a szakmában, miközben számos fiatal előadó erről tudomást sem véve hozza a százezres-milliós hallgatottságokat a streaming szolgáltatóknál. De vajon demokratikusabb lett-e a hallgatókhoz való eljutás a streamingnek köszönhetően? Átvette-e a Youtube és a Spotify a major kiadók királycsináló szerepét?

Veszprém-Balaton 2023 EKF program zeneoktatási koncepciója

A Hangjáték program egy kísérlet arra, hogy sikeresen kiegészítsünk létező és működő zeneoktatási rendszereket olyan kezdeményezésekkel, melyekre helyi szinten is igényt támasztanak az ott lakók. A Hangjáték keretein belül támogatunk és fejlesztünk létező oktatási formákat, létrehozunk újakat és támogatjuk a mindennapi amatőr zenelés közösségeit és intézményeit. A Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros program részeként működtetett Hangjáték megálmodója és lebonyolítója a Hangvető.

A csakadal.hu online piactér célja, hogy összekösse az előadókat és a dalszerzőket. A zeneszerzők és szövegírók olyan új dalokat kínálhatnak „eladásra”, melyeket még soha, senki nem adott elő. Az előadók szabadon válogathatnak a portálon a dalok között és azokat azonnal meg tudják vásárolni. A művek a szerző neve nélkül jelennek meg az oldalon, bármelyik dal lehet egy profi vagy akár egy kevésbé ismert, de tehetséges szerző műve, mert itt tényleg „csak a dal számít”!

Mi az, hogy a zene városa? És miért éppen Veszprém?

Zöldítési ötletek a zeneiparban.

Új egyensúly a dalok gazdaságtanában

Hogyan profitálhat többet a dalszerző, aki nélkül nincsen dal? Miközben a mai zeneiparban minden a dal körül forog, az ezzel járó folyamatok hajlamosak hátrányos helyzetbe hozni a dalok szerzőit, de ennek nem kell feltétlenül így lennie – erről szól a Björn Ulveaus, az ABBA alapítója, a Szerzői Jogvédő Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (CISAC) jelenlegi elnöke megbízásából készült tanulmány (Rebalancing the Song Economy). A tanulmány alapján a megoldás egyértelműen egy új gazdasági egyensúly a zenei gazdaságban – de mi ez pontosan, és milyen hatással van a magyar dalszerzőkre? 

Európai források a zeneiparban: Music Moves Europe, Kreatív Európa 2021-2027 és más alapok

Az Európai Unió a 2010-es évek második felében elindította a Music Moves Europe névre hallgató, úgynevezett előkészítő ernyőprogramját. Ennek keretében szakmai dialógusok, kutatások, tehetséggondozó programok és pályázati kiírások születtek – utóbbiakon több magyar szereplő is sikerrel vett részt. De hogyan tovább: milyen európai uniós és más transznacionális forrásokkal lehetne többletbevételekre szert tennie a magyar zenei szakmának a most következő EU-s költségvetési periódusban – és hogyan lehet a kis zeneipari szereplők köztudottan gyenge forrásteremtési kapacitásait fejleszteni?

A beszélgetés előtt Olivier Fontaine, a brüsszeli Kreatív Európa kulturális szabályozási osztályának vezetője tart majd előadást. Az előadása angol nyelvű lesz, de a beszélgetés magyarul zajlik majd.

A vinyl újraéledése Magyarországon

Miközben évek óta a fizikai hanghordozók végét emlegetik, a 2010-es évek második fele a vinyl reneszánszáról szólt. Jól láthatóan Magyarországon is visszatértek a köztudatba a fekete lemezek, a Media Markt polcain és a szaporodó lemezbörzék számán is lemérhető módon. De mit jelent ez a számok nyelvén? Megéri-e egy magyar produkciónak vinylt kiadnia? Mire számít az első újonnan induló magyar vinylmanufaktúra?

Stratégiák és jövőkép a magyar élőzene exportjában

A HOTS Magyar Zenei Exportiroda az elmúlt 5 évben megmutatta, hogy viszonylag kis erőforrásokkal is látható sikereket lehet elérni: a külföldről érkező jogdíjbevételek a többszörösükre nőttek. Ennek ellenére nem mindenki ért egyet az aktuális exportstatégiával és az exporttámogatásokkal, vannak DIY előadók akik a saját fejük után haladva lépnek ki a nemzetközi piacokra. Egy biztos: a számos (néha teljes homályban maradó) underground siker mellett a nagy nemzetközi popsiker továbbra sem született meg. A kérdés: merre tovább?

Rock’n’roll és mentális egészség – szorongásaink és függőségeink a zeneiparban

A Hangfoglaló Program által 2018-ban megrendelt kutatás szerint a hazai zenészek és zeneiparban dolgozók több mint 50%-a tapasztal magán rendszeresen negatív lelkiállapotot, komoly stresszt, szorongást vagy depressziót. Mindez még jóval azelőtt derült ki, hogy a COVID teljesen átírta volna az iparágban dolgozók vagy annak életében részt vevők jelentős részének a mindennapjait. Odafigyelünk-e vajon kellőképpen egymásra? Megvan-e a hazai zenei színtéren az a tudás, összefogás és tettrekészség, amely védőhálót tud biztosítani, ha valaki már bajban van? Szükségszerű-e, hogy az egzisztenciális bizonytalanság miatt mindenki túlvállalja magát? A munkától vagy a pszichoaktív szerektől függnek-e inkább a magyar zenészek?

A megemlékezést a kamarateremben tartjuk

Állami szerepvállalás és könnyűzenei stratégia

A 2020. évi Music Hungary Konferencián számos részletet megtudhattunk arról, hogy hogyan alakul a Magyar Könnyűzenei Stratégia sorsa. Azóta a Kormány a stratégiát elfogadta és a végrehajtással megbízott Petőfi Kulturális Ügynökség részére rendelkezésre bocsájtott 5 évre 23 milliárd forintot. Eközben az iparág sokszor hangoztatott, áfacsökkentéssel kapcsolatos kérése – úgy tűnik – folyamatosan falakba ütközik. Mire számítsunk a közeli jövőben és egyáltalán, mi lehet az állam szerepe a könnyűzenében – főként egy ilyen nehéz időszakban.

A ProArt legfrissebb zeneipari jelentése.

A Music Hungary Szövetség elmúlt egy éve

Az újonnan alakult ZEME – Zenei Menedzserek Egyesülét, a frissen megválasztott elnök, Szabó László ismerteti.

A COVID-krach a DJ-ket is élénken érintette, ráadásul épp most, ebben az időszakban kezdte korlátozni a facebook a live streamekben használt zenék felhasználását. Mit tehet egy DJ ilyen időkben? Mik a lehetőségek és hogyan álljunk az új szabályozásokhoz? 

A könnyűzene és az éjszakai élet sok városban hiányzó vagy megtűrt jelenség. Mi van akkor, ha egy városvezetés tudatosan számol, sőt, tervez vele? Mi van akkor, ha egy városvezetés támogatja a könnyűzenei életet? Erről beszélgetünk Veszprémben, Európa 2023-as Kulturális Fővárosában. 

Nemzetközi booking és fesztiválszervezés a COVID idején, avagy hogyan lehet stratégiailag tervezni egy ilyen évben, ennyire kiszámíthatatlan helyzetben? Hogyan tudnak a fesztiválok együttműködni egymással, hogy együtt lábaljanak ki a válságból? Mit tehetünk versenyhelyzetben, együtt? Ilyen kérdésekre keressük a választ.

Raktárkoncertek, gázsicsökkentések, klubbezárások, és még sorolhatnánk, mik a legkurrensebb ügyek a hazai zeneipar jelenében. Lobenwein Norbert és Muraközy Péter vezetésével beszélgessünk közösen az aktualitásokról egy interaktív fórumon, ahol bárki kérdezhet, bárki hozzászólhat.

A Pannon Egyetem és a VEB2023 a körforgásos gazdaságra való átállás esélyeit vizsgálja a rendezvényipar kontextusában. A rövid összefoglaló során a hallgatók betekintést nyerhetnek a munkába.